Hasonnevei: Bácsó, Bárányfarkú, Budai góhér, Durbancs, Durbants, Fehér boros, Fehér kadarka, Fehérszőlő, Hosszúnyelű, Ifark, Ihfark, Ihfarkú, Juhfarkú, Keserő, Lämmerschwanz stb.

Származása: magyar eredetű fajtának tartják, bár egyes ampelográfusok Stájerországot jelzik származási helyéül.
A természetes rendszer szerint convar. orientalis subconvar. Caspica.

Elterjedése: 1967-ben főleg a fej- vagy bakművelésű ültetvényekben fajtatiszta telepítésekben található Győr megye jó bortermő helyein (Écs, Fenyő, Kisbarát, Nyúl, Ménfőcsanak stb.), valamint a Balaton északnyugati oldalán (Zánka, Köveskál környékén).

Borának jellemzése
Finom illatú, zamatban gazdag, legtöbbször tüzes és harmonikus, kemény, de finom savú, zöldesfehér színű asztali bor. A borminőség évjárat függvénye.

Borelemzési adatok:
- alkohol (tf%)                          12,5
- titrálható savtartalom (g/l)      9,8
- pH-érték                                 3,24
- cukormentes extrakt (g/l)      42,94

Érzékszervi bírálat pontszámai:
- illat                                          2,2
- íz, zamat, összbenyomás        9,7
- összes pontszám                    13,8